Campus Life 1. rész: Újra együtt a csipet csapat (+12)

Négy év telt el az érettségi és bankett óta. Azóta a csapat szétszéledt, illetve az ötből, négyén a szomszédos campuson folytatták a tanulmányaikat.
A beköltözés napján Rosalia odafutott hozzájuk:
- Képzeljétek, Kelly visszajött a városba! Itt fogja folytatni a tanulmányait a campuson!

Edna, Jack és Emara némán, meglepődve összenéztek.
- Era hol van? - Kérdezett ismét Rosa és körbetekintett az udvaron.
- A nyár óta együtt lakik a barátjával. Nem költözik be a kollégiumba.
- Esküvő várható vagy esetleg egy baba?
Emara egyre jobban kezdte unni a kérdéseit:
- Te talán nem a barátoddal laksz? Megérthetnéd őket...
- Jól van, nem kell leharapni a fejem!
- Lányok, nyughassatok... - csitította őket Jack és gyorsan témát váltott – Alexy tudja, hogy Kelly visszajött?
- Igen.
- ...hát ezt nem hiszem el! Egy szobában vagyok vele és ilyen fontos információt nem képes a tudtomra adni!
- Oké Jack, most te is nyugodj le! - Simogatta meg a kék hajú fiú buksi fejét Edna. Rosa szó nélkül elosont mellőlük és a telefonját nyomogatta.

- Most hova megy? - Nézett utána Emara. Edna a kezeivel jelzett neki, hogy hagyja békén Rosát.
- Pontosan mikor fog idejönni? - Nyugtalankodott Jack.
- Azt bezzeg elfelejtette nekünk mondani...
Edna a barátnőjére meresztette a kék szemeit, majd így szólt:
- Rátok csörgök amint megpillantom. De ti is tegyetek így, ha előbb meglátnátok!
- Oké... - Bólintottak és elindultak a dolgukra.

Ednában volt annyi, hogy ne merészkedjen túl messzire. Sejtette, hogy Rosa vele társalog a telefonján keresztül.

Nem telt el húsz perc és egy ismeretlen jelent meg a campus bejáratánál. Edna felkelt a padról és reménykedve közeledett felé.
- Kelly, itt vagyok! Jó helyen jársz, gyere már be! - integetett felé Rosa és odasietett hozzá. Edna nem akart hinni a fülének:
„- Tényleg Kelly az? Négy év alatt, jó sokat változott...”
- Olyan szép vagy! Alig ismertelek meg!
- Szia! Jól áll neked ez a haj hosszúság!
- Már jó ideje ilyen rövid... gyere beljebb! Itt vannak a többiek is!

Kelly alig tett kettő lépést máris felismerte az egyik régi barátot:
- Edna? Te is sokat változtál!
A hosszú vörös hajú, se szó se beszéd rögvest Kelly nyakába ugrott:
- Te csavargó! Már azt hittem, sose látlak!
- Itt vagyok... sokat kellett törnöm a fejem azon, hogyan jussak ide vissza a fővárosból.
- Tényleg, hogy sikerült?

Már majdnem kinyitotta a szőkeség a száját, amikor messzebb Jack kiabálni kezdett:
- Álljatok már arrébb, hadd lássam az elveszettnek hitt Metál Barbie babánkat!
- Ne olyan hangosan... még az hiányzik, hogy zeneízlésem miatt valaki hátba szúrjon...
- Ne aggódj, senki fog bántani! - Nyugtatta meg Edna és odébb állt, hogy Jack is megölhesse. Emara csendesen lopakodott oda hozzájuk és üdvözlésképpen ő is megölelte a régen látott barátnőt.
- Era nincs itt?
- De... itt van... illetve, majd valamikor biztos összefutunk vele. Nos?

Kelly egy pillanatra megfeledkezett arról, mire is lehet kíváncsi Edna. Majd nyomban beavatta őket a részletekbe:
- A gyakorlat miatt vagyok itt... a színművészetin tanulok...
- Színésznő leszel? - Esett le az álluk. Kelly gyorsan összeszedte a gondolatait és folytatta:
- Az itteni társulathoz fogok csatlakozni. Ez volt az egyetlen esélyem, hogy ide visszatudjak jönni. Az egyik professzorom azt mondta... - kutatott a táskájában és elolvasta a füzetébe írt sorokat – ...keressem meg a modern és kortárs művészet professzorát... - fejezte majdnem be a mondanivalóját, de Rosa hirtelen hátba csapta:
- Ha régit keresed, akkor annak már bottal ütheted a nyomát! Idén új professzor van! Nevet nem mondtak?
- De... - nyögte volna ki azt is, de Rosa nem hagyta szóhoz jutni:
- Gyere, megmutatom a termet! Még nem késtél el!

Jack és a többiek utánuk siettek. Az épület folyosóján nagyon sokan voltak. Köztük az egyik hallgató nagyon hangosan mondta a magáét:
- Nem is értem hogy vehettek fel téged ide az Anteros Akadémiára! Pont, amitől a leginkább tartottam, még az utolsó évesek között is akad olyan, aki a cirkuszban érzi magát!
Jack próbálta kifürkészni a hangoskodót a tömegben. Amint megtalálta, grimaszolni kezdett:
- Na, a tyúkok már megint balhéznak... Alig van itt normális csaj. Szóval, senki se csodálkozzon, ha a diplomakiosztásig még mindig nem lesz barátnőm...
- Ez azért túlzás... - Morgott Kelly. Jack felkapta a fejét:
- Tessék?
- Ezt nem hagyhatom...

- Miattam nem kell ennyire kedvesnek lenned... - pirult el Jack és arra lett figyelmes, hogy Kelly megkerüli és egyenesen odament hangoskodóhoz:
- Tudtommal ez a viselkedési forma az óvodában divat! Ennyi év alatt se sikerült kinőni?
Hirtelen csend lett. Kelly határozottsága olyan hatással volt a környezetre, hogy egy pillanatra azt hitték ő is egy professzorok között. De végül kb. a madám és a „keménykedő” szőke cicababa között vacilláltak.
A kötekedő Kellyre pillantott:
- Ki vagy te, a testőre? Biztos te is cirkuszból jöttél, különben nem avatkoztál volna bele...
- Magadat minősíted azzal, ha másokat csak a külsejük alapján vagy képes megítélni.
- ...nincs rád vesztegetni való időm.
- Akkor mit keresel még mindig itt?

A barátok összesúgtak Kelly mögött:
- Szerintetek megváltozott?
- Kétlem!
A lány odament Kellyhez köszönetet mondani:
- Köszi! Szívesen elküldtem volna, de nem csináltam volna nálad jobban!
- Ne haragudj... csak nagyon átérzem a problémát.
- Már megszoktam! Lepereg rólam az ostobaság. Chani vagyok, örülök, hogy megismerhetlek!

- Én Kelly. Hadd mutassam be a barátaimat: Rosát...
Rosa nyomban ott termett:
- Örültem a szerencsének! Imádom a ruháidat! Én pszichón vagyok, Kelly pedig ma érkezett – mondta Rosalia, majd észbe kapott – Tényleg, kit is kell megtalálnod?
Kelly végre kinyöghette:
- Mr. Zaidi...
Chani a név hallatán még lelkesebb lett:
- Akkor biztos találkozunk még!
Kelly folytatta a barátai bemutatását:
- Ők pedig: Edna, Emara és Jack!
- Örvendek!

Chani elbúcsúzott tőlük. Rosának még annyi mondandója volt, hogy nem bírta tovább magában tartani:
- Jó fejnek tűnik!
- Igen és a stílusa is szimpatikus.
Edna gyengéden megérintette Kelly vállát:
- Menj oda be, ott osztogatják a kollégium szoba kulcsait - mutatott az egyik ajtóra – Mi itt megvárunk, őrizzük a cuccod és utána segítünk neked megtalálni a professzort.
- Köszönöm!

Bent az aulában egy szőke férfi monoton nyomatta a mondandóját:
- Mindenki nyugodjon le, senki se fogja kint a szabadban tölteni az éjszakát! Időben megfogják kapni a kulcsokat!
Kelly csodálkozva tekintett végig:
- Jó sokan vannak...
A férfi megállás nélkül panaszkodott. Kelly egyre rosszabbul viselte a várakozást.

- Jó napot, mit tehetek Önért?
- Nem szeretnék kint a csillagok alatt éjszakázni, ezért csak egy szobakulcsra lenne szükségem...
- Ezzel mindenki így van... Hogy hívják?
- Kelly...
- Egy ilyen névvel nehéz lesz Önt elfelejteni... Íme a 719-es szoba kulcsa... és igen, meg kell ossza a szobáját! Nem, nincs egy ágyas szobánk és nem, nem tudom ki az! Igen, tudom, hogy ez kellemetlen, de nem tudok semmit tenni ellene!
- Ne haragudjon, de én egy szót se szóltam...
- Előrelátó voltam, higgye el, van benne tapasztalatom.
- Köszönöm... - fordult meg, de még mindig hallotta, hogy mögötte a férfi megállás nélkül szövegel neki:
- Szép első napot a campuson! Ha elveszne a szobája keresése közben, kérem, ne hívjon segítségül, nagyon sok a dolgom!
A szőkeség kikerekedett szemekkel rápillantott:
- Jól van, nyugodjon le! Én nem vagyok olyan, mint a többi!

Kelly kirobogott a teremből és kifaggatta a barátait:
- Rosa, te melyik szobában laksz?
- Egyikbe se, Leigh és én együtt élünk.
- Komolyan? Milyen szerencsések vagyok...
- Nekem Alexy a szobatársam. Szóval, én is szerencsének mondhatom magam. - Dicsekedett Jack. Edna se maradt ki, nyomban átvette a szót:
- Én Emarával vagyok egy szobában.
- Értem, akkor én egy idegennel fogok lakni... - Babrált letörten a szobakulccsal, Kelly.
- Erára ne is gondolj! Ő is együtt lakik a barátjával.
Kellynek hamar belekellet törődnie, hogy jelenleg anyagilag nem tudna finanszírozni egy saját lakást. Amíg nem talál munkahelyet, addig el kell viselnie kollégiumi életet. Csak remélni tudta, hogy a stílusa miatt talán átmenetileg elfogadja az a valaki.

2. rész: Kelly megérzései