Mostanában is sokat hallani egy régi történetet: Egy vámpír és egy boszorkány szerelméről. A vámpírt és a boszorkányt kivégezték, hogy a vérük ne keveredjen. Szerelmük gyümölcsét a boszorkány húga mentette meg a halál karmaiból...
Japán, Yokohama.
A gyermek, Wanda Mcwild. Egy dámpír: félig ember és félig vámpír. A születésnapján egy levelet kapott. Azonban nem bontotta fel. A gyámja, Anita, félti a vámpíroktól. Wanda önfejű, sokat jár egy „Black Blood” nevű szórakozóhelyre. A legjobb barátja Kato, aki egy vámpír. A szerelme pedig „Shadow”, a város legvagányabb, legvonzóbb vámpírja.
Wanda ezen a napon lett nagykorú. Már fel is öltözött a ma esti bulira. Kint a konyhában Anita épp eszpresszó kávét főzött. Ő Wanda édesanyjának a húga. Amikor sétálnak az utcán és leszólítják őket, akkor elvárja, hogy úgy mutassa be a helyes pasiknak, mintha a nővére lenne.
- Wanda, kifáradnál a szobádból?
A hangja egészen a ifjú dámpír hölgy szobájáig elhallatszott. Wanda nem tehetett mást, mint félbe hagyta kedvenc horror történetének olvasását.
Anitának az asztalnál végre alkalma volt felköszöntenie a szülinapost:
- Boldog szülinapot Wanda! Az asztalodra raktam egy levelet ma reggel. Elolvastad?
Wanda rázta a fejét:
- Csak elmentem párszor mellette.. gondolom nem a számla.
Anita hangja megváltozott:
- Van olyan fontos mint a rezsi! Olvasd el mi hamarabb. Egy régi ismerősöm írta neked. - amint jobban szemügyre vette a dámpírlányt, valami feltűnt neki - Amúgy mész valahova?
Wanda úgy érezte, már nem térhetet ki a válaszadás elől:
- ...igen, bulizni.
Nem sokkal Kato, a vámpír ült le közéjük. Anita nem szólt semmit, mivel már hozzászokott. Unottan nézett Wandára:
- Katoval mész?
- Persze, hogy igen... Tudom, hogy nem csíped...
Anita sóhajtott, majd így szólt:
- A jelenlévő kivétel, de azért vigyázz a vámpírokkal... Érezd jól magad.
Kato nem hallgatott tovább:
- Nyugi már, én vigyázok rá! - majd odahajolt Wandához - Igaz?
Wanda szó nélkül távozott az
asztaltól. Kato hirtelen megjelent előtte:
- De csini vagy!
-
Köszönöm, mondtam már hogy jól áll neked a vörös?
- Majd
el felejtettem... Boldog szülinapot!
- Köszönöm. Akkor
indulhatunk?
- Miért is ne!
Kint sötét volt. Csak a holdfény világította meg az utcát.
- Ne haragudj Anita miatt, nem tudom mi ütött belé...
- Ne szomorkodj, biztos van valami oka ami miatt nem csípi a fajtámat. Engem nem zavar.
***
Azumi már várta őket. Mindjárt fel is szolgált nekik egy-egy pohár vért. Kato le se tudta venni a poharakról a szemeit. Azumi halkan így szólt szólt hozzájuk:
- Shadow azt mondta késni fog.
Kato nyelt egyet. Azon gonolkodott mihez kedjen: Hajtson le egy-két pohárka vért vagy töltsön egy kis időt Wandával. Majd felkérte a szülinapost táncolni. Shadow nem sokára megérkezett. Wanda figyelme reá terelődött, így Kato hamar feledésbe mertült. Az érkező nem tétlenkedett tovább. Felköszöntötte Wandát:
- Boldog szülinapot!
Wanda teljesen elpirult:
- Köszönöm, örülök hogy itt vagy!
Kato élt az alkalomnak és máris lehajtott egy pohár vért. Wanda egy pillanatra felé tekintett:
"- Nem akarom tudni kié volt..." -Fintorgott.
Shadow halkan a dámpírlány fülébe súgott:
- Sajnos, nem maradhatok sokáig. Megint el kell utaznom.
Wanda elszomorodott, amiért szerelmét megint jó darabig nem fogja látni.
- Van kedved táncolni velem is?
Wanda rögvest így felelt:
- Veled bármikor!
Wanda megpróbált minden egyes percet kihasználni, amit vámpírral tölthetett. Azonban megint csatlakozott hozzájuk valaki...és az a valaki Shadow figyelmét nagyon felkeltette...
Egy szőke vámpírnő volt. A neve Vanessa. Shadow sietett köszönteni őt elsőként. Az üdvözlő csók után, Azumi is csatlakozott hozzájuk. Wanda csak állt tétlenül.
Kato odament hozzá s megragadta. Miután ők is üdvözölték az érkezőt, leültek kettesben iszogatni.
- Nem is tudtam, hogy Shadownak új barátnője van.
Wandának nem volt semmi hozzáfűzni valója. Kato így folytatta:
- Le se tagadhatod, mi jár a fejedben… Mióta ismered őt?
- Szerintem, van már öt éve…
- Na, és öt év alatt még mindig nem te vagy a barátnője. Pedig fülig bele vagy zúgva. Meddig akarsz várni?
Wanda hátra pillantott Vanessára:
- Sokkal szebb, mint én…
Kato megosztotta vele a véleményét:
- Hát egy biztos, az önértékelésed nagyon a padlót veri…
A vámpír lassan megfordult és szó nélkül átengedte a helyét Shadownak. Wanda egy szót se szólt hozzá. A vámpír percekkel később odahajolt hozzá:
- Miért különcködsz ünnepelt?
- Csak megszomjaztam, de a vér nem nekem való… - Felállt készíteni magának egy gyümölcsös italt.
Shadow jobban szemügyre vette a dámpírlányt. Jól tudta mi játszódik le a gondolataiban:
- Csalódottnak látszol.
Azumi harsogó hangja megzavarta őket:
- Mikor jössz vissza?
Shadow a vörös hajú vámpírnő felé fordult és így válaszolt:
- Fogalmam sincs! Ahogy tudok, jövök!
Mivel Wanda nem szólt hozzá és az idő is későre járt, így Shadow távozni kényszerült. Elbúcsúzott mindenkitől. Végül átölelte Wandát:
- Neked kellene a legboldogabbnak lenned. Hogy menjek így el, ha nem láthatom a mosolyod? - majd megsímogatva a dámpírlány arcát s hozzá tette - Mindig az utolsó pillanat az, ami megmarad.
Wanda megejtett egy halovány mosolyt az arcán:
- Jó utat és köszönöm, hogy eljöttél!
- Vigyázz magadra! Szia!
Kato, Shadow távozása után, rámorgott Wandára:
- …indulj már... képes vagy így elengedni?
Wanda lassan kisurrant az utcára és Shadow után futott. A vámpír ezen cseppet se lepődött meg. Feléfordult s letörölte Wanda arcáról a könnyeket:
- Semmi baj. A többiek vigyáznak rád, amíg én távol leszek.
Wanda szipogva könyörgött neki:
- Nem tudom hova mész, mit csinálsz. De kérlek, vigyél magaddal…
- Az én világom megrontana téged. Hidd el, jobb neked itt.
Átölelte és az indulás előtt megcsókolta. Wanda addig ácsorgott kint a sötétben, amíg Shadow el nem tűnt a szeme előtt.
Később visszasietett Katóhoz, aki vigyorogva várta a fejleményeket:
- Na, megmondtad neki?
- Tudja.
- Gondolom, léceljünk le mi is…
Wanda körbetekintett és feltűnt neki a csend:
- Azumi és Vanessa hova lettek?
Kato széttárt karokkal mesélte el neki mi minden történt amíg ő kint időzött a szerelmével:
- Amikor Shadow után eredtél, a vámpír csajok leültek a szemközti ablakhoz. Aztán... nem tudom.
Nem időztek tovább a kihalt szórakozóhelyen.Kato hazavitte Wandát. Út közben pedig jól kifaggatta a részletekről:
- Na, és megcsókolt?
Wanda csak kuncogott. A vámpír pedig felvilágosította:
- Lehet, hogy sötét van, de attól még látom ha valaki elpirul. - Nevetett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése