2018. február 24., szombat

Amour Sucré - A fogadás 2. rész: A fogadás


Egy újabb nap kezdete... Ez is pont olyan volt, mint az előző. Azonban valaki az iskola falain belül megtörte a csendet…

Miután az órának vége lett. Kimentek a folyosóra köszönteni a szőke a lányt:
- Szia Kelly, már azt hittük eltévedtél!
- Helló! De hogy is... Aki ismer tudja jól, hogy nálam semmi nem zökkenőmentes.
- A költözéssel volt probléma? - Érdeklődött Era.


- Az ősökkel, mint mindig… Kit is kell levadásznom?
- Natanielt, mivel az igazgatónőt ma sem látni...
- Jó hátsója van?
Jack és Edna mosolyogva egymásra néztek. Era így válaszolt:
- Menj és nézd meg magad. Mert ami nekem jó, az neked nem.
- Pedig az ízlésünk hasonló...


Emara a teremben épp Nataniellel beszélgetett. Nem is sejtették, hogy a lány nem sokkal mögöttük ácsorog és minden egyes elhangzott szót kristály tisztán hall.
- Képzeld, végre ide tévedt a Metal Barbie...
- Ő a hiányzó láncszem?
- Bizony.


Nataniel grimaszolt:
- Tegnapra kellett volna jönnie. El tudom képzelni e hozzáállásából, milyen lehet. Van itt egy srác, Castiel. Ő se egy könnyű eset...
Emara sóhajtott, számára az említett nem volt idegen:
- Hallottam hírét. Meg sajnos tapasztaltam.
- Részvétem. Remélem, ő meg ez a csaj hamar kihullnak innen. Csak rontják a levegőt.


A szőke lány mély levegőt vett s megvárta, míg a srác egyedül marad. Amint így történt, élt a lehetőséggel és „levadászta”:
- Helló, a nevem Kelly!
- Üdv, Nataniel vagyok. Csak nem...?
- Na idefigyelj, még egy rossz szó rólam és garantálom, hogy a taknyodon fogsz innét kicsúszni!


Nataniel köpni, nyelni nem tudott. Távolabb tőlük pedig Castiel vigyorgott.


A következő szünetben Edna összefutott Nataniellel:
- Szia! Na, hogy ment vele?
- Szia! Hát…
- Mesélj, látom nem volt zökkenő mentes vele a találkozás...
- Szigorú és nagyon egyenes.
- Igen. Sokan nem csípik ezért. De jobb egy őszinte barát, mint egy talpnyaló.


- Ebben van igazság.
- Tőle idéztem.
- Valószínűleg hallott minket beszélgetni Emarával. Erősen utaltam Castielre…
- A „bunkóra”?
- Igen, meg hogy milyen jó lenne nélküle az iskola és a hozzá hasonlóktól. Attól tartok, lehet rosszul ítéltem meg őt. Hisz nem is ismerem.
- Nem jön ki valami jól a családjával. Ezért nem tudott tegnap itt lenni.
- Akkor már tudom, miért érzem magam ennyire rosszul miatta...
- Majd megenyhül. Nem az a haragtartó típus.

***


Kelly az udvaron nézelődött, amikor elballagott mellette Castiel.
- Szia!
A vörös hajú nem akart hinni a fülének:
- Szia! Te is az unalmasok brigádjához tartozol?
- A haveri körömet kritizálod? De kedves vagy…
- Főleg az újakkal! - jelentette ki, majd bemutatkozott - Én Castiel vagyok.


- Én pedig Kelly. Majd még úgy is ütközünk, sajnos van még némi elintézni valóm...
- Tudom miről beszélsz, akkor hajrá azzal a dilis DÖK elnökkel!
- Köszi, amúgy téged is nagyon kedvel.
- Kölcsönös. Unalmas egy alak, nagyon stréber.
- Így már mindent értek...
- Amíg nem intézed el amit kell, addig nyaggatni fognak...

***



A lyukas órán együtt lógott az öt jómadár.
- Emara, lehet, hogy nem hallottad, de Kelly nem önhibájából késett... - Világosította fel Era.
- Értem.


Jack unottak összekulcsolta a karjait:
- Na, már megint mit kavartál?
- Én ugyan semmit...
- Persze, te soha semmit... A kapcsolatunk végét is a te hülye kavarásodnak köszönhetjük… Nem értem mit kell állandóan mások dolgába ütnöd az orrod.
- Hagyj már békén, nem csináltam semmit!


Edna közbe szólt:
- Beszéltem Nataniellel… - Utalt erősen a lényegre.


Jack pedig folytatta:
- Aha... Már sejtem mi a szitu. Ha így folytatod, egy pasinak se fogsz kelleni.
- Előbb lesz nekem új pasim, mint neked új nőd.
- Haha... mert én ezt el is hiszem neked…


Edna oda súgott Erának:
- Fogadni merek, hogy ezek ketten még mindig szeretik egymást.
- Egyetértek. Úgy marják egymást, mint a házasok.


- Szép jó napot gyerekek!
- Jó napot igazgatónő! - Köszöntek az idős hölgynek.
- Arra szeretném kérni önöket, már a holnapi nap folyamán hasznosítsák magukat az iskola közösségein belül. Minden diák tagja valamilyen klubnak. Értesülésem szerint, két klubban van már csak hely: a kertész klubban és a kosárlabda klubban. További szép napot!


Miután az igazgatónő távozott, Jack és Emara szúrós tekintete ismét találkozott:
- Fogadjunk!
Emara nem hátrált:
- Benne vagyok!


- Hékás... álljunk csak meg. - Szólt közbe ismét Edna:
- Köztünk nincs senki párkapcsolatban. Mi lenne, ha mi hárman is benne lennénk ebben a fogadásban?


- Normális vagy? - Kérdezte Kelly.
- Hát igen, Kelly nyers, mint mindig, de egyetértek vele. - Mosolygott Era.


Edna próbálta meggyőzni őket:
- De most komolyan. Szerintem sokkal jobb buli. Új suli, új pasik csajok.
- Jól van, vágjuk a célzást… - Csillapította le Kelly.


Edna újra mekérdezte tőlük:
- Nos, akkor benne vagytok?
Jack úgy tekintett körbe, mint akinek gőze sincs hogy hol van:
- Miben?
Kelly egy mély sóhaj után felvilágosította:
- Hogy mi jobban pasizunk, mint te csajozol… gondolom.
Jack a vállát vonogatta:
- Felőlem... És mi jár a győztesnek?
Emarából újra az ördög szólalt meg:
- Részedről? Elismerjük, hogy te tényleg nem a fiúkat szereted... például.
Kelly döbbenten pislogott:
- Ez erős volt…


Edna így folytatta:
- Aki nyer, övé a tisztelet, az elismerés!
- Vicces lenne, ha Emara és Jack kibékülnének… - Nevetett Era.


0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése