2016. november 12., szombat

The Hunter - 04


Az esküvő napján, Kaylin úgy döntött, megszökik.


Jared már éppen úton volt, amikor belebotlott Merlikbe:
Te meg hova ily sietősen?
Az esküvőre.
A templom az ellenkező irányban van. Na, gyere – elkapta, s magával húzta a helyes irányba.


Jared már rég kisompolygott volna a templomból, ha Merlik nem állt volna mellette.


Kerülte a feltűnést, de még így is szembesülnie kellett Merlik gyanakvó tekintetével:
Neked meg mi bajod?
Jared nem válaszolt.


Eljött a pillanat, amikor úgy tűnt, a menyasszony visszalépett. Kainan atya nem mutatta ki, de cseppet se örült a ténynek. Merlik megragadta Jaredet és követte a papot.




Este Kainan atya kényelembe helyezte magát, s töprengett:
Nem szeret, vagy csak valaki máshoz húzza a szíve?
Merlik betoppant a fiúval:
Jaredet gyanúsnak véltem. Gondoltam nem árt, ha rajta tartom a szemem.
Igen, a démon szemeidet.
Merlik ekkor mutatta meg igazi szempárait:
Mondtál valamit?
Hagyd Merlik, nincs értelme – szólt közbe a pap.
Démon? – kérdezett ismét, Merlik.
Igen, jól hallottad. Minden tudok – felelte Jared.
Így már érthető… – gondolkodott el Merlik, majd a papra pillantott:
Nem faggatod ki?


Eldor toppant be hozzájuk sietve:
Sajnálom Kainan, attól tartok a lányom megszökött.
Köszönöm Eldor, hogy idefáradtál. Majd az embereim a keresésére indulnak. Térj vissza otthonodba, a lányodat pedig bízd ránk.
Rendben.


Jared, Kaylin apja után akart menni, de Merlik az útjában állt:
Azt már nem fiam. Na, csiripelj szépen. Hova ment a lány?
Nem tudom, de ha tudnám, akkor se mondanám el.



Kainan atya felállt és Jared elé lépett:
Befogadtalak, tanítottalak, kenyeret adtam neked. Te pedig így hálálod meg? Tudod te egyáltalán, miféle veszély leselkedhet egy lányra, egyedül?
Jared hallgatott.


Tudod mi jár a hűtlenségedért? – meresztette a fiúra démon szemeit Merlik, majd oda súgott a papnak:
Büntesd meg.


Kainan faggatni kezdte Jaredet:
Szereted Kaylint?
Igen.
És ő viszont szeret téged?
Boldogan halnék meg, ha igen.
A papnak ennyi elég is volt. Fájtak neki e szavak.

 

Solomont és Arnt a lány után küldte, akik két hét elteltével, nélküle tértek vissza. Kainan nem csalódott a lány képességeiben, de jól tudta, hiába egy vadász lánya, egyszerre több rosszakarótól nem lesz képes megvédenie magát. Főleg ha az maga, az inkvizíció.


Irigyelte a fiút. Belül a démon bosszúra buzdította. Benne azonban az ember, a pap, mégis némi bölcsességre buzdította:
Hiába képzeled magad erősnek. Gyenge vagy. Hiába hiszed magad jobbnak nálam. Nem hagyom. Nem vagyok már ember, és ahhoz hogy megértsd a fájdalmam, bele kell bújnod a bőrömbe.


Merlik felnevetett:
Ez a beszéd Kainan! Ne légy vele kíméletes!
Jared nem értette, mit akar a pap. Kainan atya így folytatta:
Legyél erős, de ne szemrevaló. Ez legyen a büntetésed azért, amiért őt elszeretted tőlem, amiért beleavatkoztál a frigyünkbe. 


Amint Jared bőre sötétté vált, máris sejtette, a pap megátkozhatta őt.


Kainan nem sokkal látogatást tett Eldornál. A vadász szégyellte magát, a lánya szökése miatt:
Sajnálom, amit Kaylin tett. Nem erre neveltem.
A fiút már megbüntettem. Kiderült, ő beszélte rá a szökésre.
Eldor ekkor csalódott Jaredben. Többé látni se akarta fiút.


Kainan a lány szobájába ment. Talált egy hajszálat a lány fekvőhelyén, amit magával vitt. Csak erre volt szüksége…


A pap, Jaredet szörnyé, Kaylint pedig farkassá változtatta. Úgy gondolta, szerelmük így soha nem teljesülhet be. Mindketten üldözöttekké váltak, egymásra talán soha nem találnak. Ha pedig mégis, idegenek lesznek egymás szemében.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése