The Hunter - 03

Posted by Kyra Amazon On 2016. november 7., hétfő 0 megjegyzés


Két évvel később…

Kaylin és Jared, fiatal felnőttekké cseperedtek. Nem hitték volna, hogy a fiú megéli e kort. Bár a sok tanulás, még így se hozta meg a várt eredményt.
A kis településen hamar híre ment, a fülnek nem megszokott esküvőnek. Senki se szólta le a furcsa párt, hisz Kainan atya igen kiemelkedett személy. Habár vak volt, úgy gondolták, Kaylin és ő kiegészítik egymást.


A lány alig mozdult ki a szobájából.
Kainan pedig gyötrődött. Zavarta a vaksága. Látni akarta menyasszonyát, és nem csak hallani, mily szép és elbűvölő.


Jared a papnál lakott. Árva révén, Kainan atya nevelte fel. Az utóbbi napokban, feltűnt neki a gyámja titokzatossága. Valahogy nem olyan volt, mint azelőtt. Egyik nap akarata ellenére, olyas valamit hallott, amit nem kellett volna.


Az atya az egyik hűségeséhez fordult segítségért:
Merlik, te a hatalmas szörny király fivére vagy. Tudnál valami sötét varázslatot ajánlani, hogy újra láthassak?




A hosszú vörös hajú férfinak a lábai, a földbe gyökereztek. Ahogy a fiúé is, oda kint.
Honnan tudod, ki vagyok valójában?
Remek álca, remek varázslat – ismerete el a pap - Aki ily ügyesen elrejtőzik egy faluban, az emberek között, annak bizonyára nagy hatalma van. Feltűnt a hatalmad, mely nem a fehér mágiára vall. Fivéred szeme az enyém, ő bennem van elzárva.
Tudom, ezért is csatlakoztam hozzád. Ha melletted vagyok, akkor ő nem térhet vissza, mert én azt ugyan nem hagyom.
Nem is kell. Úgy akarok látni, hogy ő ne támadjon fel.
Sajnálom barátom, de lehetetlent kérsz tőlem. Az én erőm erre nem képes. Fogad el magad, úgy ahogy vagy. Lehet, a menyasszonyod idővel rá jön, hogy pusztíthatja el benned a fivéremet. Egy nap láthatod majd őt és világot, ahova egykor beleszülettél.

Jared remegve távozott. Attól a pillanattól kezdve, nem szívesen tartózkodott az atya és Merlik közelében. Kainan atya is elvonult, s tovább kutatott.


Már csak egy nap volt vissza az esküvőig. Jared alig aludt.
Folyton Kaylinra gondolt. Úgy döntött, megossza vele a hallottakat.


Kaylin még az este folyamán fogadta őt:
Miért jöttél el hozzám ilyen későn?
Úgy érzem, tudnod kell valamit, Kainanról.
Mégis micsodát?
De előbb kérlek, válaszolj a kérdésemre. Azért mész hozzá, mert félsz, vagy mert annyira szereted?
Kaylin sóhajtott, majd így válaszolt:
Apám akarta így, nem én.
Kainan nem ember, hanem egy démon. Sötét terveket sző. Attól tartok, a tervei között szerepelsz te is. 


Hogy mondhatsz ilyet?
Kaylin, kérlek, higgyél nekem. Tudom mennyire szereted édesapádat és mennyire tiszteled. Ne menj hozzá Kainanhoz.
Akkor mit tegyek?
Szökj el velem.
Nem tehetem. Sajnálom Jared.


Kaylin már épp az ajtó felé tartott, amikor Jared utána szólt:
Ha meggondolnád magad, holnap az esküvő előtt, várlak a folyónál, az erdőben.


Kaylin fel-alá járkált szobájában. Nem tudta kiverni gondolataiból Jared szavait. Nem szereti Kainant úgy, ahogy azt tőle elvárnák. Sőt, hozzá se akar menni.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése