Hétvégén,
elérkezett az emlegetett medencés buli. Nagy volt a forróság, de
a medencében és annak környékén, azért még elviselhető volt.
Edmond nem okozott csalódást. A legjobb formáját hozta a
keverőpultnál. Reggel, fürdőruhás hölgyek amint meghallották a
dübörgő ritmust, rögvest a férfi köré gyűltek.
Déltájt,
Edmond kis időre elvonult. Gondolta, ráfér a pihenés és tudna
már harapni valamit. A nyugalmat azonban, nem sokáig élvezhette:
– Hé,
Ed! Nézd!
Mutatott
Kevin egy szőke, zöld bikinis nőre. Edmond pedig megcsodálta:
– Jó
bőr. Ő a barátnőd?
Kevin
még midig a nőt bámulta, majd megrázta a fejét:
– Dehogy
is. Ő téged akar. Illetve, azóta érdeklődik felőled, amióta
megismertem és meséltem rólad.
A
másik férfi kissé gúnyosan figyelt, s hegyezte a füleit. Egyre
jobban fúrta a kíváncsiság:
– Miket
meséltél te rólam?
– Lényegtelen.
Inkább az a fontos, hogy itt vagy, és ő is. Azt mondja, „isteni”
kezei vannak. Továbbá máshol is, ha érted a célzást...
– Persze,
hogy értem... Szóval, csípjem fel?
Kevin
vállat vont:
– Ahogy
tetszik. Értem ne aggódj. Az én kiszemeltem is itt van. –
Mutatott rá.
A
borzas frizurájú férfinak kissé elállt a szava:
– Képes
voltál a bunkó, rendőr bulát is meghívni? Amúgy, ez komoly?
Kevin
lelkesen bólogatott:
– Ja,
komoly. Csak ő még nem tudja.
Az
idősebbnek elkerekedett a szája:
– Szerintem,
odavan a szerepjátékokért... A bilincs és a gumibot nála tuti
elengedhetetlen.
A
barátjának is hamar beindult a fantáziája:
– Úgy
még nem volt dolgom nővel. Lehet, ideje kipróbálnom. – Indult a
bikinis hölgy felé.
Edmond
utána szólt:
– Hé,
csak óvatosan! A sokkolót kihagytam!
– Azt
úgyse alkalmazná... Én ahhoz túl cuki falat vagyok.
Ed
halkan megjegyezte:
– Ha
ismerne, az lenne az első, amit bevetne ellened...
– Mit
mondtál? Alig hallottam… – Szólalt meg mögötte valaki. Edmond
megfordult, s meglepődött:
– Olga...
Szia, ne haragudj. Észre se vettem, hogy te is itt vagy.
– Szia!
Nem hívtál...
Ed
már bűnbánóan nézett a fiatal nőre:
– Bocsánat,
sok dolgom volt. Utána meg jólesett a nyugalom. Remélem, megérted.
Azt hittem már haza utaztál...
– Ezt
a bulit, nem akartam kihagyni. Főleg amikor hallottam, hogy te is
itt leszel.
Edmond
és Olga hosszasan beszélgettek. Majd a férfi jóllakottan és
újult erővel, visszament a pult mögé. A vendégek már nagyon
hiányolták.
Este,
amikor már mindenki kidőlt az alkohol hatásától, Edmond és a
szőke, zöld bikinis nő, lassan összemelegedett. A férfit
teljesen levette a lábáról, a számra még ismeretlen szőkeség.
Másnap,
úgy kora délután, Edmond a nőnek csak a hűlt helyét találta. A
szőkeség nevére és a telefonszámára, a párnán, egy cetlin
talált rá:
– Leona…
Gyönyörű név.
Nem
időzhetett sokáig. Indulnia kellett. A szoba előtt, Kevin fülig
érő mosollyal fogadta:
– Na,
tényleg „isteni” keze van?
Edmond
nem tudott bőségesen beszámolni az éjszakájáról, ahogy azt a
barátja remélte:
– Fogalmam
sincs. Alig emlékszem valamire. Neked összejött a bunkó nővel?
Kevin
duzzogni kezdett:
– Ne
bunkózd le... Amúgy, az égvilágon semmi se volt. Lehet, csak
azért jött el, mert munkamániás. Folyton levegőnek nézett…
– Nem
akarlak még jobban letörni, de én vele kapcsolatban, semmin sem
csodálkozom. Tuti frigid…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése